A bitcoin ára megközelíti a 4 millió lírát, miközben a török valuta mélypontra zuhant

Közel 4 millió líra egy bitcoinért

Öt évvel ezelőtt egy török megtakarítónak kevesebb mint kilenc lírára volt szüksége egy amerikai dollár megvásárlásához. Ma ugyanaz a dollár közel 49 lírát ér. A bitcoinhoz (BTC) viszonyítva az árak teljesen elszabadultak. Egy bitcoin jelenleg körülbelül 3,95–3,96 millió líráért cserél gazdát, így az egykor átlagosnak tűnő árfolyam hét számjegyű árcédulává vált.

A furcsa az, hogy Törökország nem szenvedett hirtelen valutaválságot. A líra vásárlóereje inkább fokozatosan csökken: az elmúlt évben körülbelül 18%-ot vesztett a dollárhoz képest, az elmúlt öt évben pedig a hivatalos inflációs adatok alapján vásárlóerejének mintegy 86%-át. Ez egy lassú leértékelődés egy olyan gazdaságon belül, amelynek mérete még mindig körülbelül 1,4–1,6 billió dollárra tehető.

A 37%-os kamatláb még mindig nem nyújt nagy védelmet

A hivatalos infláció augusztusban 31,51%-ot tett ki, míg a független ENAG inflációs csoport 49,03%-ot számított ki. A lakás-, víz-, villany- és gázárak 39,77%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerárak 33,79%-kal emelkedtek, a közlekedési költségek pedig 35,08%-kal nőttek. Ezért a Török Köztársaság Központi Bankjának 37%-os irányadó kamatlába kevésbé tűnik rendkívülinek, mint amilyennek hangzik.

A hivatalos inflációs adatot tekintve a megtakarítók viszonylag csekély reálhozamot kapnak. Az ENAG becslése alapján viszont továbbra is veszteséget szenvednek. A helyzetet tovább nehezíti Törökország importált energiától való függése. Az olajat és más importárukat nagyrészt devizában kell kifizetni, ami azt jelenti, hogy a gyengébb líra emeli a belföldi költségeket. Másrészt a politikai döntéshozóknak okuk van eltűrni a fokozatos leértékelődést, mivel az olcsóbb valuta segítheti a török exportőröket a külföldi versenyben.

600 milliárd dollár „a párna alatt”

A török háztartások nem igazán kerültek váratlan helyzetbe. A hatóságok becslése szerint körülbelül 600 milliárd dollár értékű háztartási arany található a bankrendszeren kívül, amelynek nagy része fizikai érmék és ékszerek formájában van, amelyeket hagyományosan úgy szoktak leírni, hogy „a párna alatt” tartják őket. Valószínűleg a stabilcoinok és a bitcoin (BTC) is szerepelnek ezekben a „párna alatti” tartalékokban.

A devizák továbbra is egy másik menekülési útvonalat jelentenek, a betétek körülbelül 38–41%-át teszik ki, míg az ingatlanok további lehetőséget kínálnak a vagyon tárolására. A kriptovaluták is felkerültek erre a listára. Törökország a 14. helyet foglalta el a Chainalysis 2025-ös globális kriptovaluta-elfogadási indexén, és a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az éves, mintegy 200 milliárd dolláros tranzakciós forgalommal vezetett. Ebben a kontextusban a bitcoin és az USDT kevésbé tűnhet spekulatív játéknak, inkább alternatív megtakarítási eszköznek.

A bitcoin legális, de ne fizessünk vele ebédet

Itt jön a szabályozási csavar. A török lakosok legálisan vásárolhatnak, tarthatnak és adhatnak el bitcoint, de egy 2021-es jegybanki szabály tiltja a kriptovaluta közvetlen felhasználását áruk és szolgáltatások fizetésére. A lakosok lírával feltölthetik a szabályozott platformokat, megvásárolhatnak bitcoint vagy USDT-t, majd később ezeket az eszközöket vissza tudják váltani lírára. Törökország 2024-es kriptovaluta-törvénye a platformokat a Tőkepiaci Tanács felügyelete alá helyezte, szigorítva a felügyeletet, miközben magát a kereskedést legálisnak hagyta.

Így egy török megtakarító figyelheti, ahogy egy bitcoin értéke megközelíti a 4 millió lírát, legálisan vásárolhat belőle egy kis mennyiséget, és készpénz alternatívájaként tarthatja meg. Csak éppen nem költheti el a pénztárnál. Mivel a hivatalos infláció továbbra is 31% felett van, és a líra egyre rosszabb irányba dönti meg az új rekordokat, egyre bonyolultabb kérdéssé válik, hogy a törökök mit neveznek „pénznek”.