A Brent-nyersolaj ára csütörtökön meghaladta a hordónkénti 116 dollárt, miután az öböl-menti energiainfrastruktúra ellen irányuló összehangolt támadások megrendítették a globális ellátással kapcsolatos várakozásokat, és fokozódtak a tartós ellátási zavaroktól való félelmek.
Az olajár 120 dollár felé szökik, miközben a közel-keleti támadások súlyos károkat okoznak az energetikai infrastruktúrában

A kőolajárak emelkednek, mivel a szállítási zavarokat az ellátási sokk váltja fel
A globális referenciaár rövid ideig elérte a 116 dollárt, majd kissé visszaesett, lezárva ezzel a február vége óta tartó, több mint 60%-os drámai emelkedést, amikor az árak 73 dollár alatt mozogtak. A legújabb mozgás egy olyan iráni rakétás és dróncsapásokból álló hullámot követ, amelyek Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Szaúd-Arábia kritikus olaj- és gázlétesítményeit vették célba.
Az események eszkalációja fordulópontot jelent a február 28-án kezdődött konfliktusban, amikor az amerikai és izraeli erők elindították az „Epic Fury” hadműveletet, amelynek célpontjai az iráni nukleáris és katonai infrastruktúra voltak. Míg a korai támadások elkerülték a főbb termelési központokat, ez a visszafogottság a héten összeomlott, miután a támadások elérték Irán világ legnagyobb gázmezőjét, a South Pars-t.
Irán gyorsan reagált, a Perzsa-öböl energiainfrastruktúráját „jogszerű célpontnak” nyilvánította, és figyelmeztetéseket adott ki a régióban található létesítmények kiürítésére. Órák alatt a globális ellátási láncokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú helyszínek tűz alá kerültek.

Katarban rakéták csapódtak be a Ras Laffan ipari városba, a világ legnagyobb LNG-exportközpontjába, amely a globális szállítások közel egyötödéért felelős. Tűzről és károkról számoltak be, bár a termelést már a konfliktus korábbi szakaszában korlátozták.
Kuvait dróncsapásokat jelentett a Mina al-Ahmadi és a Mina Abdullah finomítókhoz kapcsolódó létesítmények ellen, amelyek mindkettőjén tűz keletkezett, de azt később sikerült megfékezni. Áldozatokról nem érkezett jelentés, bár az események tovább növelték a régió termelési stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat.
Az Egyesült Arab Emírségekben rakétás fenyegetések és a lezuhant rakéták törmelékei miatt leálltak a Habshan gázlétesítmények és a Bab olajmező. Szaúd-Arábia korlátozott károkról számolt be, miután légi támadás érte a Yanbu-i SAMREF finomítót, míg a Rijádot célzó további rakétákat elfogták.
A piaci reakció gyors volt. A Brent nyersolaj ára egy nap alatt akár 11%-kal is emelkedett, majd 114–116 dollár közötti sávban stabilizálódott. A West Texas Intermediate lemaradt, 96–98 dollár közelében kereskedtek vele, mivel az amerikai stratégiai tartalékok felszabadítása enyhítette a belföldi árnyomást.
A földgázpiacok is hevesen reagáltak. Az európai referenciaárak egyetlen kereskedési nap alatt 16–35%-kal emelkedtek, ami azt a félelmet tükrözi, hogy a zavarok a szállítási útvonalakról a tényleges termelési veszteségekre terelődnek.
A globális olajáramlás mintegy 20%-át bonyolító Hormuzi-szoros továbbra is nagyrészt elzárva van, ami a konfliktus előtti szinthez képest legalább 60%-kal csökkenti a regionális exportot. Az elemzők most arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet a logisztikai korlátokon túl egy közvetlen ellátási sokkká alakult.
Az energiaügyi szakértők szerint a különbség jelentős. Az infrastruktúra károsodásához kapcsolódó ellátási kieséseket sokkal nehezebb helyreállítani, mint a tartályhajók útvonalának átirányítását vagy a szállítási útvonalak módosítását, ami mind a piacok, mind a döntéshozók számára növeli a tétet.
Az amerikai tisztviselők állítólag mérlegelik a tartályhajó-útvonalak újbóli megnyitásának lehetőségeit, míg a Perzsa-öbölbeli termelők megpróbálják átirányítani az exportot, ahol csak lehetséges. A kapacitásvesztés és a folyamatos támadások együttesen azonban arra késztetik a piacokat, hogy további eszkalációval számoljanak.
Az elemzők megjegyzik, hogy az árak 130 dollár felé emelkedhetnek, ha a támadások kiterjednek vagy folytatódnak, míg bármilyen diplomáciai áttörés enyhítheti a nyomást. Jelenleg a kereskedők a tényleges zavarokra reagálnak, nem csupán a geopolitikai kockázatra.
GYIK 🛢️🛢️
- Miért emelkednek az olajárak az Egyesült Államokban?
Az olajárak emelkednek, mert a közel-keleti támadások megzavarják a globális ellátást és elzárják a legfontosabb szállítási útvonalakat. - Mi az a Hormuzi-szoros, és miért fontos?
Ez a globális olajszállítás mintegy 20%-ának kritikus szállítási útvonala, és megszakadása korlátozza a világszintű ellátást. - Milyen magasra emelkedhetnek a benzinárak az Egyesült Államokban?
Az elemzők becslései szerint a benzin ára elérheti a 4,50–6 dollárt gallononként, ha a zavarok továbbra is fennállnak. - Mi okozta a legutóbbi olajár-emelkedést?
A Perzsa-öböl főbb olaj- és gázlétesítményei ellen indított rakétás és drónos támadások tartós termeléskieséstől való félelmet váltottak ki.
















