Az amerikai Hadügyminisztérium 80 milliárd dollárt kér az iráni háborúra, miközben a költségvetési hiánytól való félelem erősíti a bitcoin érveit

• </span></p>
• <p><span style="font-weight: 400;">Főbb megállapítások: </span></p>
• <ul>
• <li><span style="font-weight: 400;">Az amerikai Hadügyminisztérium 80 milliárd dollárt kér az iráni háború és a háborúval nem kapcsolatos kiadások fedezésére. </span></li>
• <li><span style="font-weight: 400;">A kérelem egy korábbi, 200 milliárd dolláros igényt és egy áprilisi becslést követ, amely a háború költségeit 25 milliárd dollár közelébe tette. </span></li>
• <li><span style="font-weight: 400;">A 39 billió dollárt meghaladó amerikai államadósság növekedése megerősítette a bitcoin mint fedezeti eszköz melletti érveket – jegyzi meg a JPMorgan és mások.</span></li>
• </ul>
• <p><span style="font-weight: 400;">

80 milliárd dolláros kérelem

Az amerikai Háborús Minisztérium – az átnevezett Védelmi Minisztérium – tájékoztatta a törvényhozókat, hogy 80 milliárd dollárra van szüksége az iráni háború költségeinek fedezésére, valamint egy sor egyéb kiadásra. Stephen Feinberg védelmi miniszterhelyettes a hét elején telefonon közölte az összeget a kongresszusi képviselőkkel, és tisztázta, hogy az összeg nem kizárólag a háborús erőfeszítésekre szolgál.

A jelentések szerint az összeg olyan, nem védelmi célú kiadásokat is fedez, mint a mezőgazdasági támogatások és a katasztrófaelhárítás, és egy, ezeket a tételeket összefogó teljes kiegészítő kérelem napokon belül eljuthat a törvényhozókhoz. A kérelem akkor érkezik, amikor a február végén kezdődött konfliktus lassan a négy hónapos határhoz közeledik.

Ez egyben visszalépés a korábbi összegekhez képest is, mivel a Pentagon kezdetben több mint 200 milliárd dolláros kérelmet terjesztett elő, ami ellenállásba ütközött a korlátlan kiadásoktól tartózkodó törvényhozók részéről. Áprilisban egy védelmi tisztviselő az első hivatalos becslésében a háború költségeit körülbelül 25 milliárd dollárra tette,

ami az új kiegészítő költségvetés töredéke.

A bitcoin mint háborús fedezeti eszköz

A kriptopiac számára a jelentőség nem annyira magában a háborúban rejlik, hanem abban, hogy milyen hatással van a szövetségi mérlegre. Minden új kiegészítő költségvetés növeli azt a hiányt, amelyre a bitcoin-támogatók a fix kínálatú eszköz mellett szóló legfőbb érvként hivatkoznak. A Bitcoin.com News arról számolt be, hogy az Egyesült Államok államadóssága meghaladta a 39 billió dollárt, és ezzel a második világháború vége óta először meghaladta a gazdaság méretét – ez a mérföldkő a támogatók szerint igazolja a bitcoin szerepét a pénzérték-csökkenés elleni fedezetként.

Ennek az érvelésnek kiemelkedő támogatói vannak, köztük Cynthia Lummis szenátor, aki többször is összekapcsolta a bitcoint az ország költségvetési pályájával. Eközben Peter Schiff közgazdász arra figyelmeztetett, hogy az adósság néhány éven belül 50 billió dollár

felé szökhet.

A logika egyszerű: amikor a kormányok hatalmas összegeket kölcsönöznek háborúk és segélyprogramok finanszírozására, a központi bankok gyakran segítik a terhek finanszírozását, ami növeli az infláció kockázatát, és egyes befektetőket a szűkös eszközök felé tereli.

A bitcoin viselkedése az iráni konfliktus idején csak tovább élesítette a vitát: a JPMorgan szerint a háború szokatlan piaci megosztottságot eredményezett, és a bitcoin menedékeszköz-kereslet jeleit mutatta, miközben az arany és az ezüst a tőkekivonás és a nyereségrealizálás miatt gyengült. Miután a konfliktus kezdetén kezdetben körülbelül 8,5%-kal esett, a bitcoin a nyitónapi mélypontjához képest nagyjából 11%-kal emelkedett vissza, és az azt követő hetekben több hagyományos menedékeszközt is felülmúlt.

A fedezeti narratíva próbája

Nem mindenki van meggyőződve arról, hogy a bitcoin már kiérdemelte a biztonságos menedék státuszát; a szkeptikusok rámutatnak, hogy a BTC még mindig a legtöbb esetben a kockázatos eszközökkel együtt mozog, és a háború első óráiban meredeken zuhant. De a gyors helyreállások sorozata alátámasztja azt a nézetet, hogy a bitcoin egy 24 órás, hét napos likviditási tartalékként működik, amely gyorsabban szívja fel a geopolitikai sokkhatásokat, mint a lassabban reagáló piacok.
Ennek a vitának van egy belpolitikai vonatkozása is. A törvényhozók hónapok óta nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy adjon átfogó képet a háborús költségekről, és a kiegészítő költségvetés a novemberi félidős választások előtt nyilvánosságra fogja hozni ezt a vitát. Az, hogy a Kongresszus hogyan reagál (a kérelem csökkentésével, jóváhagyásával vagy elhalasztásával), meg fogja határozni mind a költségvetési hiány kilátásait, mind pedig azt a tágabb kockázati hátteret, amelyben a kriptovaluták kereskedése zajlik.