A jelentések szerint iráni rakéták ezen a héten két amerikai katonát öltek meg egy jordániai légitámaszponton, egy harmadik amerikai pedig egy nappal később Irakban vesztette életét, miközben az Egyesült Államok már a nyolcadik egymást követő éjszakán folytatta a légitámadásokat az iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros közelében.
A légitámadások nyolcadik éjszakája: a piacok idegesen várják, miközben Trump megígéri, hogy „rendkívül keményen” csap le Iránra

Főbb megállapítások
- A CENTCOM megerősítette, hogy két amerikai katona meghalt, egy pedig eltűnt az Irán által július 17-én Jordánia ellen végrehajtott támadás után.
- A Brent és a WTI nyersolaj ára 3–7%-kal emelkedett, miután Irán fenyegetést intézett a Hormuzi-szoros ellen, amely a világ olajtermelésének 20%-át adja.
- Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon hamarosan” teljesíti katonai céljait, miközben az Irán elleni támadások már a nyolcadik éjszakába léptek.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közölte, hogy Irán július 17-én késő este ballisztikus rakétákat és drónokat lőtt ki a jordániai Muwaffaq Al Salti légitámaszpontra. Két katona meghalt, egy harmadik továbbra is eltűnt, négy másik pedig kórházba került, majd később kiengedték őket.
A CENTCOM a támadást a folyamatban lévő amerikai bombázási kampányra adott válasznak nevezte, amely július 19-én már a nyolcadik éjszakájába lépett. Amerikai harci repülőgépek vasárnap helyi idő szerint reggel 6:10 körül csapottak le a Qeshm-szigetre, ahol állítólag part menti megfigyelőállásokat, légvédelmi rendszereket és drónlétesítményeket támadtak meg. Az iráni média további találatokról számolt be Shadegan közelében, Khuzestan tartományban, valamint Sirik környékén, de ezekről a támadásokról egyelőre nem érkezett jelentés újabb tömeges áldozatokról.
A harcok egy 2026. február végén kezdődött háborúra vezethetők vissza. A júniusban aláírt szándéknyilatkozat rövid időre felfüggesztette az ellenségeskedést, de a fegyverszünet a Hormuzi-szoros ellenőrzéséért folyó támadások miatt többször is megszakadt. Egyik fél sem tett lépéseket szárazföldi invázió irányába, de a hadjárat kiterjedt a katonai létesítmények mellett a polgári infrastruktúra elleni támadásokra is.
Katonai áldozat Irakban
Július 18-án egy második amerikai katona is életét vesztette Észak-Irakban egy korábbi iráni dróncsapás nyomán hátramaradt, fel nem robbant lőszerek ellenőrzött robbantása során. Egy másik katona könnyű sérüléseket szenvedett. A CENTCOM közölte, hogy a családok értesítéséig nem hozza nyilvánosságra a két katona nevét.
Donald Trump elnök kijelentette, hogy a katonák „azért haltak meg, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fegyverhez jutását”. Megígérte, hogy közvetlenül felveszi a kapcsolatot a családjaikkal, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon hamarosan” teljesíti katonai céljait.

Trump emellett az Iránnal szembeni bizalom kérdését is felvetette. A közelmúltbeli iráni kezdeményezéseket egy megállapodás megkötésére a „kétségbeesés” jelének nevezte, és kétségbe vonta, hogy Teherán betartana-e bármilyen, a nukleáris programjára vagy a Hormuzi-szoroshoz való hozzáférésre vonatkozó megállapodást. A Truth Socialon arra ösztönözte a republikánusokat, hogy vegyék fel Iránt a tárgyalás alatt álló, Oroszországra vonatkozó szankciós törvényjavaslatba.
Khamenei elutasítja a fegyverszüneti feltételeket
Mojtaba Khamenei iráni legfőbb vezető elítélte az amerikai támadásokat, mint a múlt hónapban kötött megállapodás megsértését, és Trump aláírását a megállapodáson „teljesen értéktelennek és hiteltelennek” nevezte. Figyelmeztetett, hogy „felejthetetlen tanulságok” várnak, ha a hadjárat folytatódik.
A The Hill arról számolt be, hogy Kazem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes azzal vádolta Washingtont, hogy feladta az ideiglenes megállapodás feltételeit. Az iráni állami hírügynökségek, a Tasnim és az IRNA Sirik, Shadegan és Bandar Abbas közelében történt támadásokról számoltak be, valamint arról, hogy megrongálódott egy sótalanító üzem Bonjiban és egy másik létesítmény a Qeshm-szigeten, ami több ezer lakos vízellátását szakította meg.
Irán azt állította, hogy megtorló csapásokat mért az Egyesült Államokhoz kapcsolódó célpontokra Kuvaitban, többek között az Al Adiri táborban található lőszerraktárra és az Ali Al Salem bázison lévő Patriot radarberendezésre. Az iráni média a legutóbbi veszteségeket több mint 50 halottra és 500 sebesültre becsülte, ezt az adatot azonban független források nem erősítették meg.
Az olajpiac és a tőzsde reakciója
A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajszállításának közel egynegyede, és a hajózást fenyegető veszély a hét folyamán emelte a Brent és a West Texas Intermediate nyersolaj árát, a 3–7%-os emelkedés közvetlenül a támadásokhoz köthető. A szoroson átkelő tartályhajók forgalma két hónapos mélypontra esett vissza.

Az amerikai részvény határidős ügyletek óvatosabbá váltak a hétfő közeledtével. Az S&P 500 a 743-as szint felé csúszott, a Nasdaq határidős ügyletei pedig körülbelül 1,5%-kal estek vissza, mivel a technológiai és félvezetőgyártó cégek elmaradtak, míg az energia- és védelmi szektor részvényei erősödtek. Az arany egyre közelebb került a 4 000 dolláros határhoz, mivel a befektetők biztonságot kerestek, és a dollár ugyanezen áramlások hatására erősödött.
A bitcoin az elmúlt héten a részvényekkel párhuzamosan alacsonyabban kereskedett, de sikerül tartania a 65 000 dollár alatti szintet. A hétnapos statisztikák szerint a BTC július 19-én, este 7 órakor (EDT) még mindig 1,5%-os nyereséget mutat. A kriptogazdaság összességében az elmúlt nap során szerény 0,08%-kal emelkedett, és jelenleg 2,21 billió dollár értékű.
Ezekkel a piacokkal párhuzamosan az amerikai kincstárjegyek hozama a héten csökkent, mivel a biztonság iránti kereslet miatt emelkedtek a kötvényárak, az opciós és nyersanyag-kereskedés volumene pedig nőtt, miközben a befektetők a feszültség enyhülésének jeleit vagy egy újabb Hormuz-szorosbeli incidenst figyeltek.
Az amerikai külügyminisztérium óvatossági figyelmeztetést adott ki
A Külügyminisztérium világszintű óvatossági figyelmeztetést adott ki, amelyben arra szólítja fel a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy a konfliktus kiterjedésével fokozott éberséget tanúsítsanak. Hivatalosan nem történt szárazföldi invázió, de az infrastruktúra elleni támadások – a sótalanító üzemektől az erőművekig – a háború hatókörét a katonai célpontokon túlra terjesztették, és humanitárius aggodalmakat váltottak ki a civilek vízellátásával kapcsolatban.
Trump jelezte, hogy a hadjárat gyors megoldás nélkül folytatódik, és újságíróknak azt mondta, hogy arra számít, az Egyesült Államok „rendkívül keményen” fogja megütni Iránt, ha Teherán nem fogadja el a feltételeket. Khamenei hivatala viszont továbbra is azt állítja, hogy az újabb amerikai támadások arányos válaszlépéseket vonnának maguk után, és Irán megtorló támadásait védekező intézkedéseknek minősíti, amelyekkel a tisztviselők szerint az ismételt agresszió ellen védekeznek.
Ezt a cikket mesterséges intelligencia segítségével fordították le angolról. Az eredeti angol nyelvű változat a hiteles forrás; az automatikus fordítások pontatlanságokat tartalmazhatnak, különösen a jogi és szabályozási terminológiában.

















