A digitális eszközökbe fektető alapok a múlt héten 857,9 millió dolláros heti tőkeáramlást regisztráltak, amelyből 706,1 millió dollár a bitcoinra jutott, mivel az amerikai szenátus május 14-re tervezett CLARITY-törvényjavaslat-megvitatásával kapcsolatos növekvő optimizmus újraélesztette az intézményi befektetők érdeklődését a kriptovaluták iránt.
A kriptovaluta-alapok a múlt héten 857,9 millió dollárt gyűjtöttek be, miközben a CLARITY-törvény módosítása lendületet adott a piacnak
ÍRTA
MEGOSZTÁS
Key Takeaways
A CLARITY Act lendülete megfordítja a helyzetet
A Coinshares, a digitális eszközökbe befektető cég, amely globálisan követi a heti alapáramlási adatokat, arról számolt be, hogy a kriptovaluta-befektetési termékek 857,9 millió dollár nettó tőkeáramlást vonzottak a héten, ami az összes digitális eszközalap kezelésében lévő teljes vagyont (AuM) 160 milliárd dollárra emelte. A bitcoinra fókuszáló termékek dominálták a bevételt 706,1 millió dollár tőkeáramlással, míg az ethereum és más digitális eszközök tették ki a fennmaradó részt.
A kiváltó okot nem nehéz megtalálni, mivel a Bitcoin.com News korábban arról számolt be, hogy az amerikai szenátus bankbizottsága május 14-re (csütörtökre) ügyvezetői ülést tervezett, hogy hivatalosan megvitassa a 2025-ös Digital Asset Market Clarity Act-et. Tim Scott, a szenátus bankbizottságának elnöke jelezte, hogy ha a bizottság jóváhagyja a törvényjavaslatot, júniusban vagy júliusban a szenátus elé terjeszti azt.
A szabályozási keret meghatározása és a piaci hatások
A CLARITY törvény az első átfogó szabályozási keretet hozná létre a digitális eszközök számára az Egyesült Államokban. Rendelkezései értelmében a Commodity Futures Trading Commission (CFTC) kizárólagos joghatóságot kapna a digitális áruk spotpiacai felett, amely kategória kifejezetten magában foglalja mind a bitcoint, mind az étert.
Hasonlóképpen, az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) megtartaná a befektetési szerződéses eszközök feletti hatáskörét. A Thom Tillis és Angela Alsobrooks szenátorok által kidolgozott, kétpárti stabilcoin-rendelkezéseket is beépítették a törvényjavaslatba, miután a két fél megállapodásra jutott a vitatott hozamkérdésben.
A Grayscale, az egyik legnagyobb digitális eszközkezelő nyilvánosan kijelentette, hogy a CLARITY-törvény elfogadása a digitális eszközök következő szakaszának kezdetét jelentené, amelyben az intézményi tőke jogbiztonság mellett, szabályozási kockázat nélkül fektethet be a kriptovalutákba.
A tét jelentős, mivel a jogszabályt nyomon követő elemzők megjegyezték, hogy ha a törvényjavaslatot 2026-ban nem fogadják el, az valószínűleg legalább 2030-ig elhalasztaná az átfogó amerikai kriptovaluta-szabályozást. A Fortune arról számolt be, hogy a bitcoin május eleji 80 000 dollár feletti áttörése közvetlenül összefüggött a CLARITY-törvényjavaslattal, és a héten közzétett alapáramlási adatok – amelyek szerint a bitcoin egyetlen hét alatt 706,1 millió dollár intézményi tőkét vonzott – arra utalnak, hogy ez a feltevés továbbra is érvényes.
