Az EKB közlése szerint az arany piaci értéke alapján megelőzte az amerikai kincstárjegyeket a globális hivatalos tartalékokban. Ez a változás az arany 60%-os árfolyam-emelkedését és a tartalékok diverzifikálása iránti növekvő igényt tükrözi.
Az arany megelőzte az amerikai kincstárjegyeket a legfontosabb tartalékeszközök rangsorában: az EKB adatai szerint
ÍRTA
MEGOSZTÁS
Főbb megállapítások
- Az arany elérte a hivatalos tartalékok 27%-át, megelőzve a 22%-os részesedéssel rendelkező kincstárjegyeket.
- Az arany tartalékpiaci vezető szerepét elsősorban az értékelési nyereség hajtotta, nem pedig kizárólag a portfólió-átcsoportosítások.
- A központi bankok továbbra is aranyat vásárolhatnak, mivel a geopolitikai kockázatok átalakítják a tartalékstratégiákat.
Az arany emelkedése új nyomást gyakorol a dollár alapú tartalékpiacokra
Az Európai Központi Bank (EKB) 2026. június 2-án közzétett „Az euró nemzetközi szerepe” című jelentésében kijelentette, hogy 2025 végén az arany piaci értéke meghaladta az amerikai kincstárjegyekét és az euróét a hivatalos tartalékeszközök között. Az arany a globális hivatalos tartalékok 27%-át tette ki, megelőzve az amerikai kincstárjegyeket (22%) és az eurót (15%).
A jelentés az aranyárak két éven át tartó erőteljes emelkedését követően a tartalékok rangsorában bekövetkezett jelentős változásra hívja fel a figyelmet. Az EKB azonban úgy vélte, hogy a változás elsősorban értékelési hatásokat tükröz, nem pedig a kincstárjegy-állományok közvetlen kiváltását. Az aranyárak 2025-ben körülbelül 60%-kal emelkedtek, miután 2024-ben mintegy 30%-os növekedést regisztráltak. Ez a rally automatikusan növelte az arany részesedését a teljes hivatalos devizatartalékokban.
Az EKB jelentése szerint:
„Az arany részesedése jelenleg meghaladja mind az euróét (15%), mind az amerikai kincstárjegyekét (22%).”
A 2023 végi aranyárak figyelembevétele megváltoztatja a képet. Az EKB szerint az euró és az arany egyaránt a hivatalos tartalékok 16%-át tenné ki, míg az amerikai kincstárjegyek aránya továbbra is magasabb, 26% maradna. Az aranyra is vonatkoznak tartalékkorlátozások. Ára ingadozó, nem hoz hozamot, a fizikai készletek tárolást igényelnek, és a kínálat nem bővíthető zökkenőmentesen a likviditási igény kielégítése érdekében.
A központi bankok kereslete mutatja, hogyan alakítja át a geopolitikai kockázat a tartalékokat
A központi bankok aranyvásárlása 2025-ben lelassult, de a közelmúltbeli mércével mérve továbbra is magas szinten maradt. A hivatalos szektor vásárlásai körülbelül 850 tonnát tettek ki, ami alacsonyabb a 2022 és 2024 között évente vásárolt több mint 1000 tonnánál. A magánbefektetési kereslet 2024-től közel megduplázódott, és elérte a 2200 tonnát. Az aranyalapú tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) szintén rekordösszegű, 89 milliárd dolláros tőkeáramlást vonzottak.
Az EKB a hivatalos aranykeresletet a diverzifikációval és a geopolitikai kockázattal hozta összefüggésbe. Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta Kína több mint 350 tonnát vásárolt. Lengyelország 320 tonnával gyarapította készleteit, míg Törökország 220 tonnát, India pedig 130 tonnát vásárolt. Lengyelország 2025-ben is a legnagyobb hivatalos szektorbeli vásárló maradt. A stabilcoin-kibocsátó Tether is több mint 100 tonnát vásárolt. Az EKB szerint a vásárlás rávilágít arra, hogy a stabilcoinok növekedése szélesebb makrogazdasági következményekkel járhat.
Az EKB jelentése szerint:
„Az aranyvásárlások tükrözhetik egyes központi bankok azon törekvéseit is, hogy a növekvő geopolitikai kockázatok közepette megerősítsék mérlegük ellenálló képességét.”
Az adatok azt mutatják, hogy a tartalékrendszer továbbra is dollárközpontú, de kevésbé statikus. Az arany árvezérelt előnye megfordulhat, ha az aranyárfolyam csökken. Mindazonáltal a tartós hivatalos kereslet arra utal, hogy a központi bankok nagyobb védelmet akarnak a geopolitikai sokkhatások, a piaci volatilitás és az egyetlen tartalékeszköztől való függőség ellen.
