Működteti
Economics

A brazilokat sújtja az infláció, miközben a közel-keleti konfliktus az árak emelkedését idézi elő

A „shrinkflation” – az a jelenség, amikor a termékeket kisebb kiszerelésben szállítják, de ugyanazon az áron értékesítik – kezd hatást gyakorolni a brazil gazdaságra, mivel az infláció a Közel-Keleten dúló konfliktus miatt kedvezőtlen irányba fordult.

MEGOSZTÁS
A brazilokat sújtja az infláció, miközben a közel-keleti konfliktus az árak emelkedését idézi elő

Főbb tanulságok:

  • Mivel Brazília márciusban 4,14%-os inflációt regisztrált, a vállalatok a shrinkflationt alkalmazták, ami a fogyasztók számára további nehézségeket jelent.
  • A Bloomberg megjegyzi, hogy a márciusi élelmiszerárak 1,56%-kal emelkedtek a közel-keleti háború költségei miatt, ami a jövőben szűkebb költségvetést jelent.
  • A januári 7%-os béremelés ellenére a dühös választók Lula da Silvát hibáztatják, ami bizonytalanná teszi a közelgő újraválasztási esélyeit.

A „shrinkflation” sújtja a brazil háztartásokat, miközben Lula igyekszik enyhíteni a terheket

A „shrinkflation” (mennyiségi csökkenés), egy kifejezés, amelyet Joe Biden volt amerikai elnök tett híressé legutóbbi újraválasztási kampánya során, behatolt a brazil gazdaságba.

A jelentések szerint a vállalatok elkezdték megváltoztatni a termékek kiszerelését, hogy kevesebb mennyiséget tartalmazzanak, miközben az árakat változatlanul hagyták, hogy a fogyasztók továbbra is vásárolják a termékeiket, tudatában sem lévén ennek a rejtett inflációs formának.

A jelenség erősödik, mivel az infláció rosszabb irányba fordult, és a brazil gazdaság is megérzi a Közel-Keleten zajló konfliktus hatásait. Márciusban az árak 0,88%-kal emelkedtek, az éves infláció pedig elérte a 4,14%-ot, ami meghaladja a központi bank által kitűzött 3,0%-os célt.

Ebben a helyzetben a fogyasztók járnak rosszul, mivel az élelmiszerek túlságosan drágák lettek, még akkor is, ha az áremelkedés nagy része az energiaárakból származik. Jhully Alves, egy 40 éves takarítónő a Bloombergnek elmondta, hogy a bevásárlás „szörnyűvé” vált. „A tej, a kávé és a cukor ismét drágult, a mosópor is. Ráadásul számos termék mennyisége kisebb lett” – hangsúlyozta. Hivatalos források szerint az élelmiszerek és italok inflációja márciusban 1,56%-kal emelkedett, amit a paradicsom, a hagyma, a burgonya és a tej áremelkedése okozott.

Az emberek elkezdték Luiz Inácio Lula da Silva elnököt hibáztatni ezekért a bajokért, mivel kampányában a megfizethetőséget és a brazil nép számára jobb idők eljövetelét ígérte. Most azonban a korábban neki kedvező közvélemény-kutatások eredményei megváltoztak, és a választás kimenetele bizonytalan, ami bonyolítja újraválasztási esélyeit.

Lula nem tétlenkedett az árak emelkedése ellen, januárban csaknem 7%-kal emelte a minimálbért, kiterjesztette a szövetségi adócsökkentéseket, és növelte a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatásokat, hogy megvédje a fogyasztókat a háború következményeitől. Mindazonáltal úgy tűnik, ez nem volt elég.

Brazília visszakozik a kriptovaluták adóztatását illetően az elnökválasztás közeledtével

Brazília visszakozik a kriptovaluták adóztatását illetően az elnökválasztás közeledtével

Ismerje meg a kriptovaluták adóztatásának jelenlegi helyzetét Brazíliában, ahol a kormány a választási stratégiákat részesíti előnyben a stabilcoinok szabályozásával szemben. read more.

Olvass most
Címkék ebben a cikkben